#1 : You don't know me

 "Semmi nem fogható ehhez. Olyan mint egy álom , amiből nem ébredek fel. Lehet bármilyen nehéz , bármilyen fárasztó , de nem akarok felébredni." Nincs olyan ember , aki nemakarna híres és gazdag lenni . Nincs olyan ember , aki nemszeretne mindennap mosollyal az arcán ébredni , mert nincs mitől félnie. De abba már senki sem gondol bele , hogy ennek ára van. Az az ember , aki nap mint nap "mosollyal" az arcán ébred nem biztos , hogy valójában boldog.
- Itt egy újabb éjszaka. Ez már a harmadik a héten amikor nem tudok aludni. Néha már azt sem tudom , épp hol vagyok.. - Mondta Justin Ryan-nek , a barátjának , akivel épp telefonon beszélgetett.
- Haver , tudod mikor éjjel nem bírsz aludni rám számíthatsz , mivel sokat jelent nekem a barátságunk , meg persze mivel itt ilyenkor épp koradélután van. - Mondta Ryan poénkodva.
-Tudod az ilyen pillanatokban érzem igazán , hogy mennyire szeretlek. - Vágott vissza Justin.
- De haver most már leteszem , mert neked sürgősen aludnod kell! Nem léphetsz fel hulla fáradtan. - Parancsolt rá Ryan - Tudod , a legjobb formádat kell hoznod! -Tette hozzá .
- Tudom , tudom. Nem szeretik a Beliebereim mikor táskásak a szemeim. - Mondta mosolyogva , majd folytatta - Akkor majd dumálunk! Csá!
Végül sikerült röpke öt órát aludnia a koncert előtt. Mikor felkelt , meglepve látta hogy senki nem volt ott. Gondolt egyet , felkapott egy göncöt és kiszökött egy "kicsit" mókázni. Nem kellett messze mennie , hogy találjon valami szépet , érdekeset.
- Soha sem gondoltam volna , hogy egyszer madj eljutok ide is.. - Ámuldozott , miközben mint egy túrista , és bámulta az Eiffel tornyot.
 Persze nem gyönyörködhetett sokáig benne , mert hirtelen lihegő , zokogó , sikítozó hangokat hallott meg a távolból. Tudta ez mit jelent. Nem maradhatott , hát futnia kellett. Vissza rohant , és elbújt a hotel mögötti konténer mellé , majd halkan mormogta:
- Utálom ezt tenni... de ha nem teszem akkor megint rám szálnak a paparazzók. Sajnálom lányok. - Azzal körülnézett , és gyorsan befutott a hotel bejáraton.
Futott fel a lépcsőn egészen a lakosztályig , majd bement és gyorsan magáracsapta az ajtót. Hirtelen egy ismerős hang szólalt meg:
- Te mi a fenét csináltál? Tudod hogy mennyire aggódtam hogy valami bajod esett? Nem voltál képes szólni , hogy hová mész? - Rivallt Justinra a hang , aki édesanyja , Pattie volt.
- Képzeld , senki nem volt itt amikor felkeltem! És tudod már 18 vagyok! Azthiszem már nem kell felnőtt kíséret. - Feleselt Justin.
-Igen kicsim  , de te Justin Bieber vagy! Nem egy sima 18 éves! Én csak.. - Szeppent meg Pattie - tudod nem szeretném , ha bármi bajod esne.. Abba belepusztulnék.
- Anyu.. Ne haragudj.. Tisztában vagyok vele ki vagyok. De had..... Kérlek engedd meg hogy... - Akadt meg a szava Justinnak , majd folytatta: - Had legyek átlagos ember , átlagos vágyakkal , "átlagos" élettel egy órára!
Justin szemében egy könycsepp jelent meg. De mikor lecsöppent arcára , gyorsan letörölte és hozzátette előbbi mondataihoz:
- Tudodmit? Felejtsd el. Nem érdekes. Megyek készülődni. Szia. -Azzal bement a fürdőszobába.
Pattie tudta hogy Justin nincs jól , és ez őt nagyon bántotta , mert biztosra vette hogy az ő hibája. Ez persze nem így volt. Igen , Justin Biebernek is lehetnek problémái , igen , ő is ember. De a shownak akkor is mennie kelkl tovább. Igyhát kezdődhetett is a várva várt koncert!
- 2 perc és kezdünk! - szólalt meg a hang.
- Ez így nem jó! - Panaszkodott Jus - Le kell nyomnom pár fekvőtámaszt! - Azzal bele is kezdett.
Mikor feláltt Justin , összebújt a nagy csapat , és elmondtak egy imát.
- Köszönjük Isten , hogy ma itt lehetünk , köszönjük mindenkinek aki ma itt van. Köszönjük a rajongóknak , Justinnak , az egész csapatnak.
-Rakjuk össze a kezünket!
Összebújtak , és elmondták a szokásos kezdés előtti hajrát együtt , hangosan:
DUCKS! DUCKS! DUCKS! DUCKS!
QUACK QUACK QUACK QUACK SHOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO!
Gyúlnak a fények , indul a zene , a szupersztár egy angyalszárnyon berepül a színpadra , és.........


Tessék itt az első rész.:) a folytatás szombaton lesz , addigis sok jót.;DD xoxo