#3: Ismeretlen

- Úramisten! Srácok! Srácok segítsetek már! - Kiabáltam mint valami kétségbeesett az előttem lévő eszméletlen lány miatt , aki a lépcső legalján feküdt.

Oda futottam hozzá hihetetlen gyorsan , majd megfogtam a fejét , és próbáltam keltegetni , óvatosan ütögetni.

- Kérlek neharagudj , nem volt szándékos! - Ismételgettem neki , de csak nem válaszolt. Hogy is tette volna , hiszen eszméletlenül feküdt a karjaimban. Végre Ryan és Chaz is ideértek , és elvittük a legközelebbi korházba. Ők visszamentek a szórakozóhelyre a cuccokért. Nagyon nagy bűntudatom volt , mert már megint csak magamat féltettem , és ez vezetett valaki más megsérüléséghez. Bezsélni akartam a lánnyal , mert szerettem volna személyesen is bocsánatot kérni. Kijött az orvos , én én szaladtam oda , hogy tudhassam jól van-e a lány.

- Dr. Hetcler , hogy van a lány? - Kérdeztem biztató válaszokra várva.

- Felébredt szerencsére , Mr. Bieber. De egy hajszálon múlott , hogy elvessze minden memóriáját. Most jól van , most beszélhet vele.

- Köszönöm doktor úr , nagyon hálás vagyok.

- Ugyan Justin , ez a munkám. - Azzal mosollyan az arcán továbbállt.

Vettem egy nagy levegőt , és elfordítottam a kilincset. Egy gyönyörű , barnahajú lány feküdt az ágyon , és elég meglepetten nézett , hogy ki sétál be az ajtaján.

-Szia. - Mondtam neki halkan.

-Szia. - Mondta kedves hangon.

- Tudod , hihetetlenül sajnálom ezt az egészet. Nem akartam neekd sérülést okozni.

- Ugyan , semmiség az egész. aszthiszem ekkora pofon járt is most nekem , mert ez visszaráz majd a normális életbe. Remélem..

- Miért? Senki nem mondhat ilyet. Mindenki hibázik , és sokszor megbánja , de ennyi. Ez elég nagy pofon. - Mondtam neki értetlenül.

- Téged ért már szerelmi bánat? Olyan amiben úgy érezted , te vagy az oka mindennek? - Kérdezte tőlem kétségbeesetten.

- Igen. Nemis olyan rég. És tettem miatta rossz dolgokat , ami miatt most sok ezer lány vagdossa az ereit , sok ezer ember a halálomat akarja , és sokmillió rajongó csalódott bennem.

- Hú hát ez tényleg ilyesztő. De szerintem egyáltalán nem vagy rossz ember Justin Bieber. Csak híresebb vagy mint sok kamasz , és amit te csinálsz azt rosszabbnak állítják be. Ne hagyd magad. És ne engedd hogy mások téged okolva butaságokat tegyenek. - Mosolygott , miközben arcára leült a szomorúság. Nem szerettem volna csak így elköszönni , mert túlságosan is érdekelt a sztorija  , így nagy levegőt véve megkérdeztem:

-És hogy hívnak?
- A nevem Farrah Forbes.- Mondta kis mosollyal az arcán.
- Örülök , Farrah. Az én nevem Justin Bieber. -  Közöltem vele , mindha nem tudta volna. Láttam hogy megint elmosolyodott. Nem volt kétség , tetszett. Kedves volt , gyönyörű , és tényleg érdekelt amiket mondott. Ezért faggattam tovább:

- És hol laksz?
- Chicagoban. Eredetileg egy kis kertvárosban éltem , Fernwoodban.
- És hogy-hogy elköztöztetek onnan?
- Csak én és az öcsém költöztünk. Nem szerettünk volna egyedül lakni ott. - Mondta lesütött szemmel.
- Hogy érted hogy egyedül? Nem a szüleitekkel éltetek ott?
- A szüleim... - Itt megakadt egy kicsit , majd folytatta egy mély levegővétel mellett - Ők meghaltak , mikor én tizenhat , az öcsém pedig 14 éves volt.
- Istenem.... Kérlek ne haragudj réám. Nem akartalak megbántani. - Próbáltam bocsánatot kérni.
- Semmi baj. Nem tudjuk elsőre egy ismeretlenről hogy hogyan él. - Mosolygott.
Ekkor kinyílt az ajtó. Dr. Hetcler jött be.
- Mrs. Forbs? 
- Igen?
- Most elvégeznénk pár vizsgálatot , és ha végeztünk hazaengedjük. - Jelentette ki Dr. Hetcler. Megjegyzem nagyon örültem , főleg mert nem lett nagy baja Farrah-nak , és mert így tudtam még vele beszélni. - Viszont Mr. Bieber , kérem addig fáradjon ki és várjon a folyosón. - Tette hozzá.
Kiültem a folyosóra , és vártam hogy mi lesz. Csak ő járt a  gondolataimban , és nem bírtam kiverni a fejemből. Rögtön nyílt is az ajtó.
- Farrah , jól vagy?- Kezdtem bele.
- Igen Justin , köszönöm. -Válaszolta.
- Farrah... Én ... csak annyit szerettem volna , hogy nincs e kedved eljönni velem valahova..... Mert tudod nagyon jó társaság vagy , és kedves is vagy meg minden. Próbáltam egy levegővel mondani , de a végére majd megfulladtam.
- Justin.. hát , én szívesen megyek , de ha meglátnak téged , akkor engem is , és akkor énleszek az új célpont a rajongóidnak. Nem gondolod? - Kuncogott egy csöppet.
.- Nem fognak meglátni minket. Most nem tudják hol vagyok... - Ekkor váratlanul megcsörrent a telóm. - Ahogy az anyám , és az egész stab sem. Ezt fel kell vennem.
- JUSTIN BREW BIEBER MALETTE! Hol a fészkes fenében vagy? Nem hívsz , Ryan és Chaz meg részegen jöttek vissza. - Ordított a telefonba anya.
- Anyu! Neharagudj , de majd mindent elmondok. Küld ide Kennyt a Brooklyn korházhoz! És ne aggódj , nem kerültem bajba. Szia. - Azzal kinyomtam , leültem Farrah mellé és vártunk Kennyre.
Beszélgettünk nevettünk , nagyon jól elvoltunk , és körülbelül nyegyed órával később meg is érkezett Kenny. Gyorsan kifutottunk a mentőautóparkoló felől , és beszálltunk a kocsioba.
- Húúú ez meleg volt. - Lihegtem , már már pirosas fejjel.
- Jus beszélj! Mi ez az egész? Anyád úgy kiakadt , hogy nem csinált nekem pitét sem! - Habogta Kenny feldúltan.
- Kenny. Meg tudom magyarázni. Ő itt Farrah. Farrah Forbes. És tegnap mikor el akartuk hagyni Chazzel és Ryannel a klubbot , kicssaptam az ajtót , és véletlenül leütöttem Farrah-t. Elvittük a korházba , majd Ry-ék visszamentek a cuccainkért. Ott kellett maradnom , mert aggódtam érte. És nemgondoltam , hogy Ry és Chaz berúgnak majd utána. És nagyon jót beszélgettem Farrah-val , és gondoltam ha elhozom , akkor azért meg fogjátok érteni hogy mi ios történt. - Hadartam.
- Oké , Jus. Remélem meg tudod beszélni Pattie-vel , mert szeretnék pitézni. - Kacsintott Kenny. - És Farrah? Így hívnak? Én Kenny vagyok. Kenny Hamilton. Justin testőre , és nagybátyja. Nélkülem már elveszett volna ez a kölyök. - Vágott fel Kenny.
- Szia Kenny , igen Farrah vagyok. És nagyon örvendek. - Válaszolt kedvesen.
Beszélgettünk , és annyira jól elvoltunk , hogy észre sem vettük hogy odértünk. Beléptem az ajtón és mikor megláttam anyát odamentem hozzá és megöleltem mielőtt kikelne magából.
- Anyu mindent megmagyarázok , csak ne akadj ki jó? Nem szeretek veszekedni.
- Kezdheted szivem. Először is. Miért nem tudtál telefonálni? Mi történ azpn a szórakozó helyen? - Még tette volna fel a kérdéseket , de meglátta a lányt az ajtóban , és rám meredt.
Én fogtam Farraht , és óvatosan a megigazgattam a kabátját , majd behúztam a házba.

- Anyu ő itt Farrah Forbes. Tegnap , mikor épp akartunk kijönni a klubból , nem nyílt a vészkijárat , és én egy hatalmasat löktem rajt. Bár ne tettem volna , mert Pont telibe találtam vele Farrah-t. Elvesztette az eszméletét , és nem hagytam volna ott , hanem bevittem a korházba. Bocsánatot szerettem volna kérni , ezért meg is vártam míg felébred. Ry és Chaz visszamentek a klubba a cuccokért , de gondolom nem csak azért mentek vissza. Lényeg a lényeg azért is hoztam el , hogy lásd , nem hazudok.
- Hát.. Ez elég kimerítő válasz volt fiam , és be kell látnom igazad van. Sajnálom a reggelit. És Farrah te sem haragudj ha először rossz szemmel néztem rád , de nemtudtam mi folyik itt. - Habogta anyu meglepetten. - - - Egyébként Pattie vagyok. Pattie Malette. Justin anyukája. - Folytatta anya.
- Én Farrah Forbes vagyok. Sajnálom hogy felfordulást okoztam. - Válaszolt szerényen.
- Ugyanmár , maradj itt egy picit , menjetek csináljatok valamit. - Legyintett anyu , majd azt tátogta: Kedvelem.
- Jó anyu , most megyünk. Majd jövök.
- De csak is Kennyvel! 
-Értettem! Gyere Farrah , elmegyünk valahova.
Azzal megfogtam a csuklóját és kivonszoltam a kocsiig.
- Justin! Hova megyünk? - Kérdezte értetlenkedve.
- Majd meglátod! - Mondtam . Azzal beültönk a kocsiba , és elindultunk.
Megálltunk. Már sötét volt. Felajánlottam , hogy eljöhet hazavisszük , de szóljon az öccsének Tyler-nek , és a nagynénjének Janett-nek.
Mikor meglátta hol vagyunk hirtelen.......


Muhahahahaaaa..:3 Következő rész Pénteken!!! Remélem élvezitek.

#2: Nagy gond

Justin szemszöge.:
- Jó volt kölyök , kitettél ma magadért. - Mondta egy széles mosollyal az arcán Scooter.
Én egy "köszi tesó" arckifejezéssel  vissza mosolyogtam , de legbelül még mindig bántott a délelőtti veszekedésünk , mert azóta nem láttam anyát , és mindenképp megakartam vele ezt normálisan is beszélni.
- Nem látta valaki anyát? - Kérdezgettem végig a stábot , mire végre az utoló embertől értesültem róla, hogy az öltözőben van. - Anya itt vagy? - Nyitottam be az ajtón.
- Igen kicsim , itt vagyok , csak egy kis nasit keresgéltem és gondoltam itt találok majd valamit. - Mosolyodott el.
- Anyu én csak szeretném tisztázni a délelőtt történteket. Tudod nem a te hibád volt , és nem akartam hogy rosszul érezd magad , csak nagyon szerettem volna kicsit szétnézni. Nem nőttem fel még , és tudom hogy felelőtlenség volt engedély nélkül elhagynom a szállodát. Tényleg sajnálom és nem gondoltam komolyan semmit. - Ezt így egy levegővel próbáltam elmondani , megjegyzem majdnem megfulladtam.
- Kicsim te se haragudj rám , tudod , csak aggódtam. Anyuka vagyok. Lehet... - itt megakadt kicsit a szava , majd folytatta - lehet , hogy túlreagálom a dolgokat egy csöppet. - Itt elmosolyodott. Ezt vártam.
- Anya nem haragszom. Teljesen igazad volt. Azzal megöleltem , és elköszöntem tőle.
- Jus , drága cimborám , barátom , kiskedvencem... - Hirtelen egy ismerős hangot hallottam a hátam mögül , de ez nem az a hang volt , amelyiket szívesen hallottam.
- Dave! Rég láttalak. - Próbáltam köszönteni nyájas hangon , de legbelül meg tudtam volna folytani.
Dave-ről annyit elég tudni , hogy kiskoromban lenézett , mert ő kőgazdag volt , és persze ezzel most is viccelget , de én nem tartom viccesnek. Lényeg a lényeg , ez a nyomorult mikor híresebb lettem , akkor megpályázott egy sztárblogger posztot , és különös módon én vagyok a mindene. Állandóan azért eszi itt a fene , hogy azthiggyék , hogy szeretem , és hogy növelem a népszerűségét.
- Jus , öreg haver! Na milyen zaftos sztorid van mára nekem? - Kérdezte izgatottan.
- Dave , tudod , ha ittvagy , akkor már nem kell mondanom semmit , mert csak azért jössz hogy megerősítsem. - Mondtam tudatva vele , hogy nem kell a nyájaskodás.
- Tudod van ez a dolog. Az hogy az új haverjaid  elrontottak.Legalábbis régi barátaid szerint. Erősítsd meg és itt sem vagyok. - Mikor ezt kimondta kicsit elfehéredtem.
- Mi? A barátaim nem mondtak ilyet! És mit értesz ezen hogy elrontottak? - Egyre idegesebb kezdtem lenni.
- Nem olvasod a rólad szóló cikkeket? Tele van veled minden újság. A drogbotránytól az oncsonkító rajongókon át a Selena miatti depresszáns viselkedésedig. - Mondta faképpel. Itt aztán elészakadt a cérna , és megszűntem létezni.Szerencsére Kenny tudta mit kell tennie , és ezért kitessékelte Dave-t. Tudom hogy nem lenne szabad ezeket a dolgokat egy ilyen ember szájából elhinni , de tudtam , hogy nem hazudik. Más lettem bizony , és rossz irányba haladok.
- Hey Jus , minden oké? - Kérdezte Kenny látva , hogy teljesen kivagyok.
- Nem Kenny , semmi nincs rendben.Tudom nem kéne hogy higgyek ennek a nyomorultnak , de mégis , ígyis van ebben igazság. Rossz ember vagyok.
- Kölyök! Tebelőled rossz ember soha nem lehet. Te mindent beleadsz , nem hazudsz , foglalkozol a másikkal , tiszteled az embert. - Jól estek Kenny szavai , de egy kis magányra vágytam , így hogy ne kelljen kiküldenem , inkább én mentem ki a helységből. Mentem egy darabig a folyosón , majd leültem egy kanapéra. Gondolatok kavarogtak a fejemben. Minden össze vissza. Nem tudtam hogy a rajongóimból mit tudok kiváltani. Én soha nem akartam ezt. Nem szeretném , ha bántanák magukat , főleg értem ne. És ami Selena-t illeti..... Igen , szerintem mondhatom , hogy nagy űrt hagyott a szívemben , de mára már el tudtam így is fogadni az életem. Sokszor áttbeszéltük a témát , és megegyeztünk , hogy ez egy amolyan "reklámfogásszerű" szerelem volt. Nem szerettük egymást úgy , mint az igazi szerelmesek , viszont szinte elválaszthatalan kötelék volt közöttünk és mindent meg tudtunk beszélni , beleértve ezt is. Lassan fél éve szingli vagyok. Pont most , amikor a legjobban kéne a boldogság és a szeretet.
Ma egy kis "titkos" partyra megyünk Ryannel, és Chazzel. a Club 31 nevű szórakozóhelyre. Egyébként most New Yorkban vagyunk , mert egy hetet szünetel a turné.
 

6 órával később:

Most érkeztünk meg. Mikor kiszálltunk , jöttek a csajok , hogy fotózkodjunk. Megálltam és csináltam velük pár képet , és mondtam nekik hogy ha esetleg haragszanak ne tegyék , és ne tegyenek butaságot. Nyomtam az arcukra egy -egy puszit , majd beindultunk a srácokkal a klubba. Mivel ez a klub az egyik kedvence a paparazzóknak , gondoskodnom kellett arról hogy időben lelépjünk egy vészkijáraton. Így is történt... Legalábbis így terveztük...
Olyan fél egy fele indultunk szélsebesen el a partyról , mert egyre gyűltek a fotósok. Akkora már vagy negyven fotós várt kinnt. A vészkijárat nehezen nyílt. Nagyon erősködtek a srácok , de én nagy izgalmamban egy hatalmasat löktem az ajtón. Bár ne tettem volna....

                    Köszönöm mindenkinek aki eddig benézett. Izgalmas rész lesz a következő.!! xoxo :*

#1 : You don't know me

 "Semmi nem fogható ehhez. Olyan mint egy álom , amiből nem ébredek fel. Lehet bármilyen nehéz , bármilyen fárasztó , de nem akarok felébredni." Nincs olyan ember , aki nemakarna híres és gazdag lenni . Nincs olyan ember , aki nemszeretne mindennap mosollyal az arcán ébredni , mert nincs mitől félnie. De abba már senki sem gondol bele , hogy ennek ára van. Az az ember , aki nap mint nap "mosollyal" az arcán ébred nem biztos , hogy valójában boldog.
- Itt egy újabb éjszaka. Ez már a harmadik a héten amikor nem tudok aludni. Néha már azt sem tudom , épp hol vagyok.. - Mondta Justin Ryan-nek , a barátjának , akivel épp telefonon beszélgetett.
- Haver , tudod mikor éjjel nem bírsz aludni rám számíthatsz , mivel sokat jelent nekem a barátságunk , meg persze mivel itt ilyenkor épp koradélután van. - Mondta Ryan poénkodva.
-Tudod az ilyen pillanatokban érzem igazán , hogy mennyire szeretlek. - Vágott vissza Justin.
- De haver most már leteszem , mert neked sürgősen aludnod kell! Nem léphetsz fel hulla fáradtan. - Parancsolt rá Ryan - Tudod , a legjobb formádat kell hoznod! -Tette hozzá .
- Tudom , tudom. Nem szeretik a Beliebereim mikor táskásak a szemeim. - Mondta mosolyogva , majd folytatta - Akkor majd dumálunk! Csá!
Végül sikerült röpke öt órát aludnia a koncert előtt. Mikor felkelt , meglepve látta hogy senki nem volt ott. Gondolt egyet , felkapott egy göncöt és kiszökött egy "kicsit" mókázni. Nem kellett messze mennie , hogy találjon valami szépet , érdekeset.
- Soha sem gondoltam volna , hogy egyszer madj eljutok ide is.. - Ámuldozott , miközben mint egy túrista , és bámulta az Eiffel tornyot.
 Persze nem gyönyörködhetett sokáig benne , mert hirtelen lihegő , zokogó , sikítozó hangokat hallott meg a távolból. Tudta ez mit jelent. Nem maradhatott , hát futnia kellett. Vissza rohant , és elbújt a hotel mögötti konténer mellé , majd halkan mormogta:
- Utálom ezt tenni... de ha nem teszem akkor megint rám szálnak a paparazzók. Sajnálom lányok. - Azzal körülnézett , és gyorsan befutott a hotel bejáraton.
Futott fel a lépcsőn egészen a lakosztályig , majd bement és gyorsan magáracsapta az ajtót. Hirtelen egy ismerős hang szólalt meg:
- Te mi a fenét csináltál? Tudod hogy mennyire aggódtam hogy valami bajod esett? Nem voltál képes szólni , hogy hová mész? - Rivallt Justinra a hang , aki édesanyja , Pattie volt.
- Képzeld , senki nem volt itt amikor felkeltem! És tudod már 18 vagyok! Azthiszem már nem kell felnőtt kíséret. - Feleselt Justin.
-Igen kicsim  , de te Justin Bieber vagy! Nem egy sima 18 éves! Én csak.. - Szeppent meg Pattie - tudod nem szeretném , ha bármi bajod esne.. Abba belepusztulnék.
- Anyu.. Ne haragudj.. Tisztában vagyok vele ki vagyok. De had..... Kérlek engedd meg hogy... - Akadt meg a szava Justinnak , majd folytatta: - Had legyek átlagos ember , átlagos vágyakkal , "átlagos" élettel egy órára!
Justin szemében egy könycsepp jelent meg. De mikor lecsöppent arcára , gyorsan letörölte és hozzátette előbbi mondataihoz:
- Tudodmit? Felejtsd el. Nem érdekes. Megyek készülődni. Szia. -Azzal bement a fürdőszobába.
Pattie tudta hogy Justin nincs jól , és ez őt nagyon bántotta , mert biztosra vette hogy az ő hibája. Ez persze nem így volt. Igen , Justin Biebernek is lehetnek problémái , igen , ő is ember. De a shownak akkor is mennie kelkl tovább. Igyhát kezdődhetett is a várva várt koncert!
- 2 perc és kezdünk! - szólalt meg a hang.
- Ez így nem jó! - Panaszkodott Jus - Le kell nyomnom pár fekvőtámaszt! - Azzal bele is kezdett.
Mikor feláltt Justin , összebújt a nagy csapat , és elmondtak egy imát.
- Köszönjük Isten , hogy ma itt lehetünk , köszönjük mindenkinek aki ma itt van. Köszönjük a rajongóknak , Justinnak , az egész csapatnak.
-Rakjuk össze a kezünket!
Összebújtak , és elmondták a szokásos kezdés előtti hajrát együtt , hangosan:
DUCKS! DUCKS! DUCKS! DUCKS!
QUACK QUACK QUACK QUACK SHOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO!
Gyúlnak a fények , indul a zene , a szupersztár egy angyalszárnyon berepül a színpadra , és.........


Tessék itt az első rész.:) a folytatás szombaton lesz , addigis sok jót.;DD xoxo

Nagy vonalakban..

A Blog címe : Justin Bieber: Behind The Stage. Ez a blog nem csak Justinról és szerelméről fog szólni , az életéről is. A főzsereplők : 

Justin Bieber - Önmaga 

Justin Drew Bieber . Ontarioban született. A világ egyik legkeresettem popsztárja. Próbál úgy élni ahogy neki jó , de ezzel járnak minuszok is. Egyre több botrányba keveredik , de az élete fenekestül felfordul , mikor találkozik Farrah Forbes-al. 
Nina Dobrev - Farrah Forbes

Farrah egy Fernwood nevű kisvárosban élt. Élete azonban nagyon megváltozott , mikor szülei , egy autóbalesetben meghalltak. Öccsével , Tylerrel elköltöztek Chicagoba , nagynénjükhöz Janett-hez. Az élete teljesen megváltozik , mikor találkozik Justin Bieberrel , aki szó szerint "kiüti" régi életéből..


Remélem mindenki kedvelni fogja aki elolvassa.:) Aki meg nem .. háát.. nem fogok kibukni miatta. Nem várom el tőletek hogy tetszen. De remélem mindenki magára tallál egy picit benne.:)

Üdvözletem! :)

Még sohasem csináltam blogot , ez nagyon új nekem.:) Sok ötletem van , és remélem minden látogatónak tetszeni fog.:) Puszi!;*